GDV uszodagépészeti tervezés mérnöki iroda
GDV Uszodatervezés, uszodagépészet, munkavédelem - GDV Mérnökiiroda

GDV Mérnökiroda - Ganz-Danubius Vállalkozási Kft
Az 1993-ban alapított cég 2001 óta uszodagépészeti tervezésre, valamint munkavédelmi, biztonságtechnikai szaktevékenységre specializálódott. Az évtizedes szakmai tapasztalat megfelelő garanciát nyújt munkánk minőségére

Magánhasználatú vagy közhasználatú a medence?
GDV Uszodatervezés, uszodagépészet, munkavédelem - GDV Mérnökiiroda

A Megrendelők (és sokszor az építész tervezők) számára gyakran meglepetésszerűen hat az az információ, hogy a társasházukba, vendégházukba tervezett kis úszómedence, gyerekmedence, esetleg pezsgőfürdő nem magán-, hanem közhasználatú medence.

1. A jelenleg hatályos 121/1996. Korm. rendelet (25 éves!) szerint:

• Közfürdő az a zárt területen épített, épületen belül, illetve kívül elhelyezett nyilvános fürdési lehetőség (medence, kád, zuhany), ahol a szolgáltatások szabályozott feltételek mellett vehetők igénybe.
• Magánmedence: saját használatra létesített, a nyilvánosság által igénybe nem vehető fürdő.

Az MSZ-EN 15288 szabvány pontosítja a fogalmakat:

• Magán használat: A berendezést kizárólag a tulajdonos / bérlő / üzemeltető családja és vendégei használják, ide értve családi használatú bérelt házat is.
• Közhasználat: A létesítmény mindenki számára, vagy egy meghatározott csoport számára van nyitva és nem csupán a tulajdonos / bérlő / üzemeltető és családja használja, függetlenül attól, hogy a vendégek fizetnek e belépődíjat.
  Ez a meghatározás életszerűbb, mert egy társasházban, lakóparkban egyszerre igen sok fürdőző is lehet a vízben, a megfelelő vízminőséget egy magánhasználatura tervezett vízforgató berendezés nem tudja biztosítani, a fertőzésveszély ezért jelentős is lehet.

2. Melyek a lényeges eltérések a magánhasználatú, illetve a közhasználatú medence tervezése, létesítése és üzemeltetése között?

2.1. Engedélyeztetési eljárás, tervezés

• Magánhasználatú medencék: a hatályos 312/2012 kormányrendelet szerint a magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó létesítése építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység. A beltéri magán medencék építése engedélyköteles, ez elsősorban építész-statikus tervezést igényel, a gépészeti rész csak egy rövid műleírás.
• Közhasználatú medencék: a medencéket engedélyeztetni kell az építési hatósággal és az illetékes Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervezetével. Ha vízellátás és/vagy a csatornázás nem közműre csatlakozik (fúrt kút, szennyvíz tároló, kezelő), akkor vízjogi engedély beszerzése is szükséges. 

Attól függően, hogy a medence magán-, vagy közhasználatú lesz, a tervezést az alábbi szabványok szerint kell végezni:

Magán medencék:

• MSZ-EN 16582 Magánhasználatú medencék, szabvány sorozat
• MSZ 15233 csak javasolt előírások

Közcélú medencék:

• MSZ-EN 13451 szabványsorozat, uszodai berendezések biztonsági előírásai
• MSZ 15233 (Vasbeton fürdőmedencék, építési és átvételi műszaki követelmények)
• MSZ-EN 15288 (Fürdők, a tervezés és kivitelezés biztonsági követelményei),
• MSZ 15234 (Fürdőmedencék vízkezelése vízforgatással)

2.2 Létesítés

A fontosabb különbségek:

• A közhasználatú medencék – kevés kivétellel – csak túlfolyóvályús vízelvezetéssel készülhetnek.
  Az MSZ 15234 egy kivételt említ: ha a kiegyenlítő tárolót és/vagy a túlfolyóvályút helyhiány miatt nem lehet elhelyezni, a 60 m2-nél kisebb, 2-es típusú fürdők közhasználatú medencéi esetében – a gyermekmedence és a masszázsmedence kivételével – fölözős (szkimmeres) vízelvezetés is alkalmazható. A 2-es típusú fürdők (hotelek, fitness klubok, stb.) olyan létesítmények, ahol a fürdő, mint többletszolgáltatás van jelen a fő tevékenység mellett.
• A közhasználatú medencék vízforgatását nagyobbra kell méretezni, mint egy ugyanolyan nagyságú magánmedencéét, a nagyobb használói létszám miatt.
• A gyorsszűrők töltetmagassága (homok, zöldüveg) 800-1000 mm (szemcsemérettől függően) + támréteg.
• A szűrőkből az öblítővíz elvezetése csak gravitációs úton történhet.

2.3 Üzemeltetés

• A vízforgató berendezések szakszerű üzemeltetése (vegyszerezés, szűrők öblítése, előszűrők tisztítása, stb.) rendszeresen ismétlődő feladat, amelyhez külső szakcég, vagy betanított személy(zet) szükséges.
• A 37/1996 NM rendelet előírja: A közfürdőmedencék mellett a teljes üzemidő alatt szakképzett uszodamesternek (úszómesternek) kell szolgálatban lennie.
  Ez az előírás váltja ki a legtöbb vitát, mert egy társasház kis úszómedencéjénél, vagy egy szálloda pezsgőfürdőjénél lehetetlen úszómestert biztosítani.
  Az EN-MSZ 15288-2 szabvány (Fürdők, az üzemeltetés biztonsági követelményei) előírásai életszerűbbek: A fürdők üzemeltetőinek el kell készíteni egy írásos egészségvédelmi és biztonsági Üzemeltetési szabályzatot… be kell azonosítani a veszélyeket, elemezni kell az azokkal kapcsolatos kockázatokat, meg kell határozni azokat a megfelelő szabályzatokat és utasításokat, amelyekkel megelőzhetők és kivédhetők a felmért kockázatok.

Gyakorlatban szakembernek kell felmérni a létesítmény adottságait, és megállapítani, hogy egy szálloda pezsgőfürdőjénél elég egy, a recepcióra bekötött kamera és vészcsengő,
illetve például egy nagy élménymedencénél akár 3 úszómester is kellhet, hogy az egész medencét át tudják tekinteni.